A forgatás, ami miatt 3 nap alatt összesen 10 percig láttam a Balatont – a part mellől :)

Egy elit kosártáborban forogtam július elején, most megmutatom a végeredményt és azt is elmesélem, hogy zajlott a forgatás!

“Több napot is lehetne forgatni Gyenesdiáson” – kaptam a felkérést a Soproni Darazsak Sportakadémiától. Hát úgy döntöttem élek a lehetőséggel, még ha nem is tudtam az egész hetet bevállalni. Kokó kollegával vasárnap reggel útnak indultunk, hogy pontban délben már ott legyünk, nehogy lecsússzunk az ebédről. Noha eléggé görcsölt már a fejem, de igencsak örültem a megérkezésnek, kifejezetten szimpatikus benyomást tett rám a Wellness Hotel Katalin a maga négy csillagával, ráadásul a szobánk a kilátásával és a hatalmas teraszával csodás volt!

Első napra összeállt a tennivaló: kellene forgatni Gyenesdiás pár pontján néhány snittet. Ebéd után Kokóval elkezdtünk neten kutakodni. Igaz én inkább szenvedtem a fejgörcstől, meg attól, hogy a fejfájáscsillapító helyett csak az üres dobozt sikerült elvinnem magammal. Kicsit később aztán beletúrtam a táskába és lám, mégiscsak ott volt az Algoflex, csak lejjebb… Gyors bedobtam az arcomba, de tudtam, itt még hosszas relaxálásra lenne szükségem, hogy ez hasson. Az idő viszont telt, Kokó próbált rábírni, hogy induljunk el, mert nem fogunk visszaérni a délutáni edzésekre. Összeszedtem magam, behuppantunk a kocsiba, amiben legalább 45 fok uralkodott, és elmentünk a Nagymezőre. Kis forgatósdi következett, majd megláttuk a táblán: Festetics-kilátó 9 perc gyalog. Nézzük meg! Nagyjából 5 perc múlva már sziklafalon másztunk, ezért közöltem Kokóval, hogy nem vagyok hajlandó tovább menni, mert van a hátamon vagy 6-8 kilónyi értékes technika, plusz a kezemben is egy kamera és stabilizátor, ráadásul még a fejem se tökéletes. Úgyhogy négykézláb visszaereszkedtünk… 🙂
Délután letelepedtünk a hotel mellett felállított szenzációs kosárpályán, ahol óránkénti váltásban kis csoportokban jöttek a táborozók edzeni. Estig itt ismerkedtem a tereppel, forgattam sokat, majd mentünk vacsorázni és egy esti előadást is meglátogattunk, aztán még kis vágás és éjfél körül ki is dőltünk.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Elviselhető munkakörnyezet 😍 Reggeli kilátás #work #basketballcamp #balaton #summer #morning #wellness #sopronidarazsak #filmmakerslife #krfilmsopron

📽 #KRFILMSOPRON 🔥🎥 (@krfilmsopron) által megosztott bejegyzés,

Jött a java. Hétfőn már 7-kor talpon voltunk, hogy fél 8-kor tudjunk reggelizni, és usgyi a pályára! Amíg én vágóképeztem, Kokó leszervezte, hogy minden edzés után egy-egy játékos jöjjön oda hozzánk nyilatkozni. Ám 10 órakor egy edző is érkezett, akivel hosszabb, ülő interjút vettünk fel – végül kétszer, hogy pont úgy és annyi hangozzék el a beszélgetésben, ami a legjobb lesz. Ezután rohantam átépíteni a technikát, hogy felvegyük az első játékossal is a rövid interjút, aztán gyorsan beleforgattam a másik edzésbe is, majd a végén két újabb interjú jött. Eközben megérkezett a Soproni Médiaklub csapata is, akik néhány órára ugrottak be a Sopron TV-s Limonádé című műsorba forgatni. Mármint úgy, hogy én forgatom. Miközben nekik elmondtam, mi merre hány méter, már jött is a két újabb alanyunk interjúra. Eközben a háttérben a tábor két arca és egyben az európai női kosárlabdázás két ikonja, Honti Kata és Fegyverneky Zsófi is jelezte, hogy ebéd után elcsíphetjük őket. Az épület felé haladva azt láttam, hogy a medencénél ugrálnak a táborozók, hát muszáj volt megállni forgatni! Csak letettem a cuccaimat és már forgott is a kamera kézből, de közben segítettem szervezkedni a Médiaklubnak is.

Mindezek után még egy villám szobacsere is sorra került logisztikai okokból, aztán gyors ebéd és már jöttünk is vissza a Sopron TV-nek forgatni. Első körben három táborozóval készült beszélgetés, majd Kata és Zsófi érkeztek meg. Velük külön-külön is forgattunk, majd rögtön ezután a saját, Darazsas felületekre is elkészítettünk egy hosszabb beszélgetést velük. Nincs megállás, futás a klubosokhoz, akikkel rövid felkonfokat forgattunk a hotel előtt, a kosárpályán és a strandon is – ehhez 5 percre befutottunk. Továbbra sincs megállás, mert már 3 óra, vár ránk a dietetikus is, ezért spuri vissza a hotelba, ahol gyors értekezés után viszonylag spontán forgatás következett vele és négy táborozóval.

Mivel már nem maradt nagyon hely a memóriakártyáimon, elvonultam a szobába lementegetni az adatokat. Persze épp 4 órakor, amikor az a csapat kezdett edzeni a pályán, akikről még nem volt felvételem, így ezúttal sem lett. Pláne, hogy 5-kor már az aznap esti vendéggel, egy sportpszichológussal kellett interjúznunk. Mikor vele végeztünk, már csak a pályára kellett mennem további vágóképekért, aztán mehettünk vacsizni és az esti előadásra. Ja, emlékszel, hogy délben letettem a cuccaimat a medence szélénél? Na, a negyedmilliós stabilizátoromat vacsorára menet láttam meg ott heverni! Soha nem hagytam el ennyire értékes eszközt, hatalmas mázli, hogy nem esett be a vízbe, vagy nem lett bármi baja… No, ekkor azért magamhoz tértem! 🙂

A záró napon benéztünk reggel a konditerembe – bár én sajnos csak forgatni az egyik edzőről, bár nem lett volna rossz használni is a termet. De már jött a reggeli, és mentem ismét a pályára kreatívabb vágóképek forgatására (ezeket előre megtervezve készítettem el, hogy a vágásnál jól lehessen használni őket). Jött az ebéd, majd utána indultunk Szigligetre és Balatongyörökre egy kis túrára. Visszaérkezve még megkértek, hogy a strandon forgassunk picit és készítsünk csoportképet – ezek megtörténtek, ezek után indultunk vissza Kokóval Sopronba.

Hát így adódott, hogy 3 nap leforgása alatt mindössze kétszer 5 percig láttam a Balatont 🙂 De nem panaszkodom, mert eleve így készültem, és amúgy is bitang jó volt minden. És talán már ez az egy klip is visszaadja azt fílinget, amit ott tapasztaltunk. Szóval remélem megyünk legközelebb is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.